A róka különösen azokat a köveket vizsgálta, amelyeket a hiúz korábban érintett mancsával figyelmen kívül hagyva a vadkamera fényét és más környezeti zavaró tényezőket. Ez a viselkedés rámutat arra, hogy a rókák fejlett szaglásuk segítségével nemcsak az aktuális helyzetet, hanem a múltbeli eseményeket is értékelik.

Bár a hiúz nem zsákmányolja a rókákat, a méret- és erőbeli különbségek miatt potenciális fenyegetést jelenthet számukra. A rókák általában elkerülik a közvetlen találkozást hiúzzal, szagnyomok alapján információt gyűjtenek a nagyobb testű ragadozók helyzetéről, mozgásáról.

Az ilyen megfigyelések rávilágítanak a szaglás ökológiai jelentőségére és az állatok viselkedési alkalmazkodásaira, segítve az ökoszisztémák működésének mélyebb megértését.

A következő videókon látható egy kiemelledően érdekes interakció hiúz és róka között.

A hiúz távozása után: öt órával később egy róka tért vissza a helyszínre. Annak ellenére, hogy zavaró tényezők, például a kamera fehér fénye és a műbagoly jelenléte továbbra is fennálltak, a róka figyelmen kívül hagyta ezeket, és kizárólag a hiúz által hátrahagyott szagnyomokra összpontosított. Ez a viselkedés arra utal, hogy a szagnyomok – különösen egy nagyobb ragadozó illatjelei – kiemelt jelentőséggel bírnak a róka számára, felülírva a környezet esetleges zavaró hatásait. A róka szaglása nemcsak táplálékszerzésben, hanem a potenciális veszélyek, így a ragadozók jelenlétének felismerésében is alapvető szerepet játszik, biztosítva a túléléséhez szükséges információk megszerzését.