A felvételen egy fiatal bak őzgida látható, amint anyja előtt ugrándozik, fejét a fűbe nyomja, majd hirtelen felpattan és előreszegezett fejjel szökken – mintha szarvaival döfni akarna. Bár még nincs agancsa, ez a viselkedés már a későbbi küzdelmek előképe.

Az etológia ezt játéknak álcázott gyakorlásként értelmezi. Az ilyen mozdulatok a motoros tanulás részét képezik. A gida idegrendszere és izomzata így készül fel azokra a mozgásmintákra, amelyek felnőttkorában a rangharcok, területvédelmi küzdelmek és párzási vetélkedések során nélkülözhetetlenek lesznek.

A játékos küzdelmek a társas viselkedés alapjai is — ezek során a fiatal állat megtanulja szabályozni erejét, felmérni a másik reakcióit, és érzékenyebbé válik a testbeszédre, ami a szociális fajoknál kulcsfontosságú.

Az anya látszólagos közönye szintén természetes. Az ilyen viselkedést nem tekinti fenyegetésnek, mert az ösztönös, tanulási folyamat része. Az anyja jelenléte biztonságot ad, így a gida kockázat nélkül gyakorolhatja a jövőbeli élethelyzetekre szükséges mozdulatokat.