… A vizuális csali formája és mérete – jelen esetben egy élethű uhu szobor – olyan jeleket küld az állatnak, amelyeket a természetben is gyakran tapasztalhat. Egy uhu vagy egy másik nagytestű madár szokatlan látványnak számíthat az adott környezetben, de ismertsége révén mégis érdeklődést vált ki, nem pedig azonnali menekülést. A hiúz, mint rejtőzködő, mégis kíváncsi ragadozó, ilyenkor közelebb merészkedik, hogy feltérképezze a szokatlan tárgy jelentőségét.

Bár a vizuális csalik alapvetően a látványra építenek, az állatok szaglása is nagy szerepet játszik. A hiúz például rendkívül érzékeny szaglású, és képes felismerni, ha egy tárgyat emberek érintettek meg, vagy ha más állat hagyott rajta nyomot. Az érdeklődő szaglászás – mint amit a felvételen is láthatunk – egyfajta térképet ad az állatnak a környezetében található élettelen és élő elemekről.

Az etikus természetfotózás szempontjából fontos, hogy a vizuális csalik ne zavarják meg az állatok természetes életvitelét, és ne okozzanak stresszt nekik. Ezért is érdemes olyan eszközöket választani, amelyek elég érdekesek az állatok számára, de nem riasztják meg őket. Egy élethű, természetben is előforduló forma például ideális csalinak számít, hiszen a vadállatok felismerik a formát, de elég idegen ahhoz, hogy érdeklődést váltson ki belőlük.

Az állatok viselkedése vizuális csalik jelenlétében segít nekünk jobban megérteni, hogy milyen hatások érik őket a természetben előforduló szokatlan ingerekre. Egy egyszerű hiúz-uhu találkozás például sokat elárulhat a hiúzok kíváncsiságáról, óvatosságáról és arról, hogy milyen ingerek keltik fel az érdeklődésüket. A visszatérés, és a több alkalommal történő szaglászás, mind azt jelzik, hogy a hiúz érzékei folyamatosan dolgoznak, és minden apró részletet alaposan feldolgoznak, mielőtt tovább menne. 

Ez a tapasztalat a természetfotósok és kutatók számára is értékes, hiszen nemcsak szép felvételeket, de új ismereteket is ad az állatok viselkedéséről, szokásaikról és a környezethez való alkalmazkodásukról. Az ilyen vizuális csalik használata nemcsak új ismeretekkel gazdagítja az állatok viselkedésének megértését, hanem különösen értékes eszköz lehet a hiúzok azonosításában is. Mivel a csali megállásra készteti az állatot, nemcsak elsétál a kamera előtt, hanem hosszabb ideig, akár percekig is annak látóterében tartózkodik. Ez lehetőséget ad arra, hogy részletesen megfigyelhessük a hiúzok egyedi bundamintázatát, amely alapvető a különböző egyedek azonosításához.